Szia Marketárs!

A barátaim boldog embernek tartanak. Én is boldognak tartom magamat, őszintén. Nem volt azonban ez mindig így. Gyerekkoromban sokszor szorongtam. Hogy hogyan lett a témazárótól rettegő, "hasfájással" otthonmaradó gyerekből boldog marketinges, az egy másik kérdés, és el sem férne itt az egész történet. Van azonban pár kulcseleme a dolognak, és ezek egyike szerves részét képezi Morgan Housel A pénz pszichológiája című könyvének.

Erősen javaslom ezt a kötetet, mert nem csak a saját pénzügyi szemléletedet lökdösheted vele kicsit magasabbra a vélt recesszió hegyének csúszós lankáin, hanem jobban megértheted a vevőid pénzügyi szemléletét is, ami segít abban, hogy könnyebben rávedd őket a költésre. Tallózzunk kicsit!

Minden jó coach felteszi idővel a kérdést: mik a számodra alapvetően fontos dolgok? Erre pedig sokkal nehezebb válaszolni, mint hinnéd. Évekig tartott, amíg rájöttem, hogy az időm feletti szabad rendelkezés számomra például sokkal hangsúlyosabb, mint a bevételeim növelése (és jóval boldogabb lettem, amikor a fizetésemelésemet pénz helyett inkább több szabadidő formájában alkudtam ki). Vagy hogy úgy mondjam: a pénzen vásárolható legértékesebb dolgok egyike (úgy tűnik, nem csak nekem) a szabad időbeosztás (mélyebb értelemben: a szabad akarat megvalósulása).

"Ha az elvárások az eredményekkel együtt növekednek, akkor logikátlan többre vágyni, hiszen az extra erőfeszítés beletétele után is ugyanazt fogod érezni." - írja Housel. Ebben a tételmondatban csúcsosodik ki, hogy a vállalkozó nem egyenlő a vállalkozásával, hiszen míg egy cégnek - az uralkodó nézetek szerint - növekedés vagy halál alapon kell léteznie, és sikerének fokmérője a profit (személy szerint egyikkel sem értek egyet), addig egy ember sikerességének mércéje inkább a boldogsága, az viszont tény, hogy nem a több pénz, hanem a teljesült elvárások tesznek boldoggá. Ha folyamatosan túl magasan van a léc, folyamatos a boldogtalanság és az eredmények hajszolása is, ami pedig idővel hibához vezet. Ez az egyik oka annak, hogy a mértéktelenül gazdagodók többsége nem ismeri a határt és általában még életében csődbe is megy.

"A vagyon az, amit nem látsz. [...] A vagyont a szemmel látható dolgokra még át nem váltott pénzügyi eszközök alkotják." Ezt nagyon fontos mondatnak gondolom, no nem azért, hogy rávegyelek arra, hogy ne kérkedj a földi javaiddal (ha számodra ez a fontos, úgyis megteszed), hanem azért, mert nagyon sok bevételt veszítesz azon, hogy azt gondolod, tudod, milyen jövedelmi osztályba tartozik az adott érdeklődő és melyik ajánlatot kell neki adni. Ezen nem csak a marketing, hanem az értékesítők többsége is sűrűn elcsúszik.

"Az emberek, amikor kijelentik, hogy milliomosok akarnak lenni, valójában arra gondolnak, hogy »el akarok költeni egymillió dollárt«." Tedd fel magadnak a kérdés: a terméked árazásával vagy pozicionálásával vajon sugallod-e, hogy milyen státuszt ad a vevőidnek? Ez különösen olyan helyzetekben szokott kimaradni, amikor a marketing - például szégyenlősségében - nem hangsúlyozza, hogy bár a termék drága, de ezért az árért mások "őszinte és osztatlan csodálatát is megkapod". Sose feledd, hogy a többség nem a termékelőnyök miatt vesz drágább cuccokat, hanem mert szeretne valamilyennek látszani a környezete előtt. (Itt vissza is utalhatunk az előbb már említett gazdag és vagyonos ember közötti különbségre.)

És mivel nincsen mostanában hírlevél válságszekció nélkül, íme egy jótanács: "A biztonsági ráhagyás célja, hogy szükségtelenné tegye az előrejelzést." Bejnamin Grahamet idézi a könyv, de e tanács talán sosem aktuálisabb, mint most: a kezdődő (?) recesszióról senki nem tud semmit, de biztosan nem az fogja túlélni, és nem az lesz benne abban a 9%-ban, akik még erősebben is kerülnek ki belőle, aki a legjobban tippel (a gazdasági előrejelzések java végül teljesen helytelennek bizonyul), hanem az, aki a legtöbb tartalékot tudja képezni. Ne borítsd rám a laptopot, mert ez nem egy coelhói fordulat. Nem csak pénzügyi tartalékra gondolok. Tartalékot bármikor képezhetsz:

• tudásban
• mentalitásban
• bizalomban, főleg vásárlói bizalomban

Ha tetszett ez a levél,

bátran küldd tovább barátaidnak és ellenségeidnek is, vagy buzdítsd őket arra, hogy iratkozzanak fel, mert lesz még ilyen merényletem ellened.