From: hispan <hello@hispan.hu>
Sent: March 17, 2022 6:00 PM
To: you <you@yourdomain.yourcountry>
Subject: nyelves puszi (és más evolúciós kérdések)

Szia Marketárs!

Tudtad, hogy nyelvében él a homo marketingus? Legalábbis a homo copywritus biztosan. De még a nyelvet nap mint nap profitszerzésük fő eszközeként használó szakembereknek is feltehető egy fogós kérdés: miért csak az ember beszél?

Nemrég olvastam el Sverker Johansson könyvét, címe kreatívan: A nyelv eredetéről.

Zavarba ejtő kérdéseket boncolgat. Az ezekre adott tudományos igényű válaszokkal pedig jobb lehet a kommunikációd, történjen az írásban vagy szóban.

Hoztam egy válogatást ezekből a kérdésekből, hogy eldönthesd, el akarod-e olvasni a kötetet.

Miért csak az ember beszél? Félreértés ne essék: más állatok is kiválóan kommunikálnak: a csimpánzok (emberi segítséggel) képesek megtanulni jelelni, akár ezer szavas szókincsük is lehet, és nem csak értik az emberi beszédet, de jelbeszéddel kifogástalanul tudnak válaszolni is. A delfinek nyelvi képessége hasonlóan jó, sőt az ő nyelvükben még az egyedek saját nevei is jelen vannak (például Cápali és Cápeti). Mégsem csacsognak folyton. Miért? Lehet, hogy az emberi kommunikáció igazi célja nem is az információátadás? Mi volt a valódi evolúciós előny, ami miatt mi megtanultunk egy univerzális nyelvvel kommunikálni, más állatok (akik erre biológiailag egyébként képesek lennének) pedig nem?

Miért hazudunk folyton? Evolúciós paradoxonnak tűnik az emberi kommunikációban előforduló hazugság képessége és mértéke, hiszen a többi állat kommunikációja szinte kivétel nélkül az őszinteségre épül. A 40. oldalon megleled a választ.

Általánosságban miért nagyobb az élőszóban dolgozó (értékesítő) konverziós aránya, mint az írásban kommunikáló (copywriter) egyéné? Nem, nem a leadek előkészítettsége a válasz, és nem is a metakommunikáció lehetősége. A kulcs abban van, mit tart az agyunk valódi kommunikációnak, ennek pedig evolúciós léptékei vannak. További részletek a 49. oldalon.

Miért részesítenek előnyben bizonyos ingereket az érzékszerveink? Itt lesz a válasz arra, miért köt le minket jobban egy olyan audiovizuális tartalom, amiben van élő ember, emberi hang, sőt: emberi beszéd. A történet háttere a 186. oldalon.

Miért nem szabad hazudni a vásárlónak? Részben persze azért, mert orcán csap minket egy czímeres téglával. Ezen túl tudjuk, hogy egy jó marketingszöveg három alapja közül az egyik a bizalom. Akár az emberi nyelv kifejlődését vesszük, akár szimulált gépi nyelveket, azok létrejöttének előfeltétele az, hogy bízunk a közlőben. Ez az evolúciós feltétel okozza azt, hogy a bizalom elvesztése messze a legfontosabb kudarctényező egy értékesítési folyamatban. További részletek a 235. oldalon, ahol az is kiderül, hogy a sok emberi hazugság ellentmondásban van-e a bizalomra épülő közlésrendszerrel.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy az emberi kommunikáció mélyebb, finomabb rétegei jelentősebb részben gesztikulációból állnak? Könnyen lehet, hogy az első nyelv nem is beszélt, hanem mutogatott volt. Ha mutatni könnyebb, mint beszélni, akkor bemutatni könnyebb, mint beszólni? Erről a 272. oldalon olvashatsz.

Miért működik a reklámokban annyira jól egy-egy eltalált zene vagy dallam? Elképzelhető, hogy az első "beszélgetések" valójában zenélések voltak, és a zene egyidős magával a nyelvvel. A zene szólt, nekem azt mondták, ez ronc'n'roll... További részletek a 283. oldalon.

Gondoltad volna, hogy a hook és a clickbait akár több millió éves is lehet? A nyelv kialakulásának egy alternatív elmélete éppen a storytellinghez és a történetek kiszínezéséhez, csábítóbbá tételéhez kapcsolódik. A beszéd valójában nem is információszerzés (pedig látszólag az járna előnnyel), hanem verseny a figyelemért, a megszólalás jogáért. Ismerős helyzet ez a reklámzajban? Ha érdekel, a 293. oldalon találsz róla információkat.

És végül egy érdekesség a 258. oldalról: tudtad, hogy a suttogás nem más, mint a hangszálak használata nélküli beszéd?

Ha a válaszokkal nem csak evolúciós, de marketinges előnyökhöz is szeretnél jutni, forgasd ezt a kötetet. Ha pedig beszélgetni szeretnél róla, írj egy válaszlevelet.

Ha nem szeretnél lemaradni a következő levélről, itt a tettek ideje:

<<< vissza a valóságba